Kicsit nagyon nagyon k�s�re, de meg�rkezett a k�vetkez� fejezet is. Tudom, hogy elhanyagoltam ezt az oldalt, de valahogy a h�tk�znapi probl�m�k miatt nem volt ihletem, kedvem �rni, ami nem azt jelenti, hogy abbahagyom. Nem hagyom abba, mert ez is hozz�m tartozik, �s nem hagyom el. Az �letem r�sze mindk�t oldalam, teh�t nagyon sz�vesen viselem gondjukat, �s frisselek. Rem�lem tetszik az �j r�sz, kommenteket megk�rlek �rjatok a Hozz�sz�l�sokhoz, mert nagyon szeretm olvasni �ket, szeretem ha valaki olvassa, �rt�keli illetve �lvezi a munk�imat :)

Zen�nek pedig ezt aj�nlom, mivel most ezt hallgattam �ppen:

Elena a r�m�lett�l moccanni sem tudott, de ezzel nem volt egyed�l, mivel Damon sem maradt nyugodt.

- Hol van Jeremy? – Elena remeg� hangja t�rte meg a csendet, de a d�h is kisziv�rgott bel�le. Nem �rdekelte, hogy Klaus mit tesz vele. Vissza akarta kapni az �ccs�t.

- J� helyen, nyugalom. – Klaus f�lelmetes arca sem t�ntor�totta meg Elen�t.

- De akkor mi volt az a ki�lt�s a telefonban? – a d�h cska �gy fortyogott benne, �s semmi esetre sem adta fel Klaus vallat�s�t. Vagyis ink�bb csak k�rdezget�s�t.

- Az csak t�ves riaszt�s. Minden esetre bej�tt. – g�nyos nevet�s k�vette mindezt, Elena pedig m�r alig t�rt�ztette mag�t. –  Most nem az�rt vagyok itt, hogy r�la csevegjek. – att�l a vigyort�l, amely megjelent az arc�n, Elen�nak fel�llt a sz�r a h�t�n.

- Akkor mi�rt vagy itt? – sz�lt k�zbe Damon is, mert l�tta, hogy Elena nem tudja uralni mag�t, �s f�lt, hogy valami nem odaill�t kottyint majd el.

- L�m l�m. A kis szemtelen Salvatore. – ezt s g�nyos nevet�s k�vette, deh�t melyik replik�j�t nem.

- Ez most nem �rdekes. Halljuk, mir�l van sz�. – Damon pr�b�lt hat�rozott lenni, �s n�mileg ez be is j�tt.

- Cser�t aj�nlok. – n�zett hol Elen�ra, hol Damonre, hol pedig Bonniere, akit Elena m�g mindig az �l�ben tartott, �s a homlok�t simogatta. – Illetve nem csak azt. A boszork�ny is helyrej�n. Gondolom ez el�g ahhoz. Visszakapod az �cs�det, �s m�g � is helyrej�n. – sz�tt�rta karj�t, de m�r �gyis tudta, hogy ezt a csat�t megnyerte.

- Mif�le csere? – Elena merkelve pillantott fel Klausra.

- A hasonm�st az �csik��rt �s a boszi�rt cser�be. – vigyorgott, majd kezdett s�t�lni fel al�, a v�laszra v�rva.

- Na �s Stefan? – dobta k�zbe Damon.

- Steffnek m�g van egy kis elint�zetlen �gye, �s m�g nem v�gzett n�lam. Rem�lhet�leg nem is fog. – a vigyor�t Damon legsz�vesebben let�r�lte volna.

- Steff? – nevetett Damon. – Ezmost valami vicc? Csak nem lettetek j� spanok? – Damon verhetetlen volt a g�nyol�d�sban �s a pimaszs�gban.

- Vedd, aminek akarod. A l�nyeg, hogy nem vizette ki a sz�ml�j�t a nyomorult kis �leted�rt. – Klaus torkon ragadva Damont vicsorgott r�, majd eleresztette.

- Ahogyan mi ismer�nk t�ged semmivel sem lehet kiel�g�teni. – Damon haragja n�tt�n n�tt.

- �, dehogynem. Csak az emberek nem tudj�k, hogy mivel kell, �s mivel lehet. K�l�nbs�g van a kett� k�z�tt.

- Lehet... csak m�r mondd, hogy mi kell �rte. – Damon t�relmetlenkedett.

- yugalom. Most a csere �rdekel. Stefan m�g marad. M�r megmondtam. – ig�z� pillant�st vetett Damon fel�, Damon pedig a szemeit forgatta, �s nekiindult volna m�r r�g, hogy kit�pje a sz�v�t, ha nem tudta volna, hogy Klaus egy Els�.

- Rendben van. – sz�lalt meg v�g�l Elena, maga is meglep�dve, hogy nem alkudozott sokat.

- Elena, nem. Te itt maradsz. Most nem vagy j�zan. – Damon min�l jobban pr�b�lta megakad�lyozni, hogy Elena belemenjen ebbe az �r�lts�gbe.

- Ugyan, Damon. Egy�rtelm�, hogy ez az ide�lis, amit csak tenni lehet, �s amit meg is fog tenni, mivel az �ccs�r�l van sz�. Gondolom te is megtenn�d, nem igaz? – ism�t az a g�nyos hangnem.

- Tal�n �n igen, de te nem Elijah-�rt. – Damon ne madta fel, �s sikeres volt, mivel pont a l�nyegre tapintott.

- Fogd be, miel�tt �n fogom be a mocskos sz�dat. – Klaus csak tetette a haragj�t, de val�j�ban k�zel sem �llt ahhoz, hogy megt�madja Damont.

- F�jdalmas, mi? – Damon tov�bb firtatta.

- El�g... Damon. – k�zbev�gott Elena a kialakul� vit�ba. – Veled megyek. – azzal fel�llt, Bonniet sz�pen a kanap�ra helyezte, majd Klaus fel� indult.

- Elena, maradj ott, ahol vagy. Innen nem m�sz sehov�. – Damon fel�llt, �s ha ehhez arra volt sz�ks�ge, akkor gondolkod�s n�lk�l Klausnak t�mad.

- Nem, Damon, nyugi. Nem lesz semmi. Minden rendben lesz. Vigy�zz, Bonniera. – azzal k�vette Klaust, Damon pedig hoppon maradt t�tlen�l. Nem tudta, hogy mihez folyamodjon, azt pedig v�gk�pp nem akarta, hogy Elen�nak baja essen. Elena �gyis tudta, hogy Damon nem �l t�tlen�l, �s hogy ut�nuk megy, de im�dkozott, hogy ne tegye, mert m�g Klaus k�pes �s meg�li. De ez nem �gy volt, hiszen Damon ha akart volna sem tudott volna menni sehov�.

Valakinek a halk l�ptei hallatszottak a padl�n. Damon h�trafordult �s felh�zta szem�ld�k�t.

- Te meg ki a franc vagy? – b�mult Damon a hozz� k�zeled� hossz�, sz�ke haj� fiatal n�re.

- Rozalie vagyok, �s feladatot teljes�tek. Nem engedhetem, hogy elmenj innen. – mosolygott, �s otthonosan le�lt a kanap�ra, majd l�bait felszerelte az asztalra.

- Pedig ezt te nem fogod megakad�lyozni, lehetsz Els�, v�mp�r, v�rfarkas, �s.....ak�rmi. – Damon m�r indul ki az ajt�n, viszont a n�ut�na sz�lt.

- A boszork�nyt �pp kifelejtetted.

Damon erre visszafordult.

- Na nee. Most be vagyok ide z�rva? – v�gott aranyosan s�rt�d�tt arcot, Rozalie pedig elnevette mag�t.

- Okos fi�. Sajnos nem mehetsz innen sehov�. A h�z burokban van. Es�lyed sincs, v�mp�rk�m. – mosolygott tov�bb, azt�n kiszolg�lta mag�t whiskeyvel.

Damonnek tetszett az elnevez�s, de most r� sem heder�tett.

- Na �s... mit fog Klaus tenni Elen�val? – le�lt vele szembe, oda, ahol Bonnie fek�dt, �s k�v�ncsian meredt r�.

- Megmondan�m....de..nem k�t�tt�k az orromra, amit viszont nem is b�nok. Annyit viszont tudok, hogy te ezt a h�zat nem hagyhatod el. – g�nyos nevet�sbe kezdett, ami r�szb�l arra is szolg�lt, hogy provok�lja Damont.

Damon �szrevette ,de nem reag�lt semmit, mert most nem ez aggasztotta, m�sk�p.... kitudja. Att�l, hogy boszork�ny, m�g le is rohanhatta volna.

- Ez nem hangzik t�l j�l. – morgott Damon, �s fel�llt, majd odament Bonniehoz. – Mikor �bred m�r fel? – pillantott az jdons�lt boszork�ny fel�.

Rozalie a k�rm�t n�zegetve odadobta Damonnek. – Nem is tudoom... Amikor parancsot adnak. – egy cinikus nevet�s, majd egy provok�l� mosoly k�vette ezt.

- Hov� megy�nk? – k�rdezte Elena leplezve f�lelm�t, mert nem akarta, hogy Klaus f�lni l�ssa. Viszont egy t�bb, mint 1000 �ves v�mp�rt nem lehetett becsapni.

- �rzem, hogy f�lsz. �rzem a v�redben a sz�ved dobog�s�ban azt, hogy mennyire fel vagy d�lva. Ilyenkor a v�red jobban pezseg.

- �n most nem erre voltam k�v�ncsi. – pr�b�lta terelni a t�m�t saj�t f�lelm�r�l Elena. Azt�n lassan besz�lltak egy hatalmas Toyota Rav4-ba, amelyben egy sof�r v�rt r�juk. Hossz� hallgat�s ut�n, v�g�l leparkolt az aut� egy bar�ts�gos kis k�rny�ken, ahol kiss� r�gebbi h�zak voltak l�that�ak.

- Mit keres�nk itt? – Elena Klaus fel� fordult, �s olyan m�lyen n�zett a szem�be, hogy Klaus m�r kezdte �lvezni a k�nz�s�t.

- Rendben van. Csak besz�lgetni fogunk. – azzal kiseg�tette Elen�t az aut�ba, majd egy kaj�n mosollyal h�trapillantott a sof�rre, aki m�r tudta, hogy a t�voz�s a tennival�ja.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s